Adatrepozitóriumok

A tudományos kutatás során keletkezett kutatási adatok tárolásának módjáról, helyéről és formájáról sok esetben nem egyedül a kutató dönt, hiszen számos esetben a kutatást finanszírozó intézet vagy projekt előírja, hogy az általa finanszírozott projektben létrehozott adatokat hol és hogyan kell tárolni.
Ha a kutatási területen belül léteznek adatkezelési szabványok vagy normák, akkor ezeket figyelembe véve kell a megfelelő adatrepozitóriumot kiválasztani.

Magyarországon egyre nagyobb szerepet kap az adatok megfelelő elhelyezésére kialakított repozitóriumok kiépítése. A TÁRKI és az MTA KDK, valamint az MTA CLOUD adatrepozitóriumai mellett – átmeneti megoldásként - több intézmény teszi lehetővé, hogy a kutatás során született és a publikációkban is felhasznált adatokat az intézményi repozitóriumban - a publikációkkal együtt, de külön fájlokban helyezzék el kutatóik.

Az adatrepozitórium kiválasztásának szempontjai:

  • Ellátja-e a repozitórium a feltöltött tételeket állandó és egyedi azonosítóval (pl. DOI)? Ez alapvető fontosságú a hosszú távú eléréshez és annak biztosítására, hogy a különböző kutatási projektekből származó kutatási eredmények hozzácsatolhatók legyenek a kutatókhoz és a támogatásokhoz.
  • Ellátja-e a repozitórium a feltöltött tételeket megfelelő mennyiségű és minőségű metaadattall, amelyek biztosítják a kutatási adatok visszakereshetőségét, megjelenítik a megfelelő publikációkhoz való kapcsolatát, és biztosítják az idézés lehetőségét valamint a kutatási adatok újrahasznosítását?
  • Segít-e a repozitórium nyomon követni az adatok felhasználásának módját a hozzáférési és letöltési statisztikák megadásával?
  • „Megbízható adatrepozitóriumnak” minősül-e? Minősített repozitórium?
  • Megfelel-e a konkrét adatigényeknek? (Milyen feltölthető formátumok megengedettek, van-e biztonsági mentés és helyreállítás stb.?) Ezekről információkat kell találnunk az adatrepozitórium információs oldalán.
  • Egyértelmű és a jogi szabályozásnak megfelelő feltételeket kínál-e a kutatók számára adataik elhelyezéséhez?
  • Ad-e iránymutatást, segítséget a feltöltött adatok hivatkozására?
  • Fizetős szolgáltatást nyújt, vagy ingyenesen elérhető?
  • Általános vagy témaspecifikus adatrepozitórium?

Mindezek mellett az alábbi szempontokat is érdemes mérlegelni:

  • a kutatását finanszírozó intézmény előírása vagy ajánlása szerinti külső adatarchívum vagy adattár használata;
  • saját intézményi kutatási adatrepozitórium vagy a kutatócsoportja által létrehozott adatkezelési eszköztár (közös szerver, felhőszolgáltatás stb.) használata;
  • költségmentes adatrepozitórium használata, például a Zenodo,
    • a Zenodo az OpenAIRE és a CERN által létrehozott nyílt hozzáférésű repozitórium, mely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy bármelyik témakörben 50 GB-ig terjedő fájlokat töltsenek fel. A Zenodoba mind a publikációk, mind pedig a kutatási adatok is feltölthetők, a rendszer támogatja az egyes kutatási adatok és a hozzájuk kötődő publikációk kapcsolatának tárolását és megjelenítését, 2017 májusa óta pedig a verziókövetést is.

Számos kutatási adattár van, ideértve a nemzeti és a tárgyspecifikus archívumokat is. A megfelelő adatrepozitórium kiválasztásában segítséget nyújthatnak az  adatrepozitóriumi keresők, mint pl. a re3data.org,

  • a re3data.org: kutatási adatrepozitóriumok globális nyilvántartója. Olyan általános és témaspecifikus adatrepozitóriumokat is tartalmaz, melyek megbízhatóan hosszú távon elérést kínálnak a kutatóknak, a finanszírozó szervezeteknek, a kiadóknak és a tudományos intézményeknek kutatási adataik tárolására.

További adatrepozitóriumok:

  • a PLOS által létrehozott repozitóriumi lista a saját tudományos közösségükben megbízható és elismert adatrepozitóriumokról.
  • tematikusan rendezett adatrepozitórium-lista az OAD, melyet a Simmons Főiskolai Könyvtár és Informatikai Iskola hosztol és felügyel egy független szerkesztőség segítségével
  • UK Data Archive  az Egyesült Királyság legnagyobb digitális társadalomtudományi és humán tudományi kutatási adatgyűjteménye
  • a Scientific Data által javasolt adattárak listáján szereplő repozitóriumokat tudományos alapon értékelték annak tekintetében, hogy megfelelnek-e az adatokhoz való hozzáférés, a megőrzés és a stabilitás követelményeinek (FAIRsharing)
  • OpenBioMaps
    Az openbiomaps projekt céljai egyrészt egy nyílt és ingyenes biológiai adatbázis szolgáltatás fenntartása, másrészt biológia adatgyűjtő és kezelő szoftverek fejlesztése. Az openbiomaps adatbáziskezelő felületek szabadon elérhető tudományos és természetvédelmi célú biológiai adatbázisok számára biztosítanak megbízható hátteret, ami az egyedi igényekre szabható eszközkészletével megkönnyíti az adatok elérését és kezelését.

Repozitorium szó nagyon idegenül cseng a magyar nyelvben, az angol repository, azaz gyűjtemény szóból ered, és informatikai vonatkozása miatt használjuk, ahol  adattárat, dokumentumtárat jelent.
A repozitórium olyan dokumentumszerver, amelyet egyetemek vagy kutatási intézmények üzemeltetnek, abból a célból, hogy a tudományos anyagaikat archiválják és díjmentesen elérhetővé tegyék.
A nyílt elérés a repozitóriumok nélkül nem tudott volna teret nyerni, már a Budapest Open Access Initiative aláírói is az önarchiválással képzelték az open access megvalósulását.

A repozitoriumoknak két fajtáját különböztetjük meg:

Intézményi repozitórium olyan archívum, amelyben gyűjtik, megőrzik és terjesztik (disszeminálják) az intézményi tudásvagyont.

A tudományterületi (diszciplináris) repozitóriumok túllépnek az intézményi kereteken, és a kutatók számára tematikailag gyűjtik össze, bocsátják rendelkezésre a publikációkat és az archiválás lehetőségét.

Ezeken keresztül valósul meg a tudományos publikációk gyors és hatékony terjesztése, a kutatók archiválhatják a publikációikat (kézirat, elfogadott kézirat, kiadói verzió) és nyíltan elérhetővé tehetik. Bővebben OA zöld út
 

Dokumentumok beküldése repozitóriumokba

A gyakorlatban gyakran felmerül akár a szerző, akár a repozitórium üzemeltetője számára a kérdés: Rendelkezésre bocsáthatjuk-e a dokumentumot a repozitóriumban? Szerencsére erre a kérdésre a leggyakrabban a válasz az egyértelmű igen. A legtöbb kiadó nem kifogásolja az önarchiválást. Azt, hogy egyes kiadók mit engedélyeznek az önarchiválással kapcsolatban, a SHERPA/RoMEO lista adatbázis mutatja meg. Ugyanakkor nem valószínű, hogy azok a kiadók, amelyek nem értenek egyet a preprint vagy postprint interneten történő nyílt hozzáférésű megjelenésével, jogi úton fellépnének ellene.
Ahhoz, hogy jogilag mégis minden kifogásolhatatlan legyen, érdemes egyesesetekben megvizsgálni, hogy a rendelkezésre bocsátás valóban nem ütközik semmilyen akadályba. Az alábbiakban bemutatjuk, mire kell jogi szempontból figyelni:

  • folyóiratban már megjelent cikkek önarchiválása,
  • tanulmányok szerzői archiválása könyvben vagy emlékkönyvben történő megjelenés után,
  • cikkek szerzői archiválása napilapokban történő megjelenés után,
  • megjelent monográfiák szerzői archiválása,
  • monográfiák első megjelenése.

Felelősség
A tudományos kommunikáció újfajta internetes lehetőségei gyakran vezetnek ahhoz a kérdéshez, jogsértés esetén ki a felelős a nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátott információkért. Az egyes szerzők felelősségén kívül ki kell deríteni, milyen jogi következmények léphetnek fel a repozitóriumok üzemeltetői számára. Ezek ismeretében előre fel lehet mérni a veszélyeket, és megfelelő felkészüléssel, illetve a szerződések tartalmának megváltoztatásával a lehető legkisebbre csökkenthetők a kockázatok.
Tartalmak licence
A nyílt hozzáférés nemcsak a tudományos dokumentumokhoz való hozzáférés anyagi akadályainak elhárítását valósítja meg, hanem a hozzáférés akadályainak - „Permission Barriers” (Peter Suber) - elhárítását is. Ahhoz, hogy a nyílt hozzáférésű tartalmak szerzői és felhasználói is megkapják a jogi biztonságot, a publikációkat Open-Content-licenccel kell megjelentetni, ami egyértelműen szabályozza a munkák felhasználási körét. A tudományos területeken is alkalmazott ismert Open-Content-licencek a Creative-Commons-licenc és a Digital-Peer-Publishing-licenc.

 

Repozitóriumok áttekintő listája

Közös keresőfelületek repozitóriumok számára